Csata Emma:

A Szajna partján

A Szajna parton ketten állunk,

Két ismerős - ismeretlen,

S nincs már csendben édes álmunk,

Csak szabályaink megszegetten,

Csak mi ketten, kergetőzve,

Szállunk a nyárból a csendes őszbe,

S tavasz lévén, megtévedten,

A Hortobágyon elrévedten

Friss croissant illat száll,

S nem is tudom hol vagyok,

Egymásnak feszül két váll

És tudatlan ott hagyok,

Minden gondot délcegen,

S ujjaidon eloson csendesen,

Szakadt kötelekkel, tört árbóccal

És minden-minden jófajta rosszal.