Fodrokat vet Duna vize

átbukik a köveken,

partba szövött emlékekről

beszél hozzám csendesen.

Kisgyermekként parton állva

fogtam jóapám kezét,

vízre szálló madársereg

játszott varázsos zenét.

Kedvesemmel itt sétáltunk

szerelmes csókot váltva,

lakodalmunk tanúja volt

egy dunaparti csárda.

Itt néztük az éji eget,

mit hullócsillag sebzett,

csodálatos kisfiammal

egy tábortűz fény mellett.

Elteltek már hosszú évek

az ember már megbékél,

rég megkopott emlékekről

csak Duna vize mesél.