Sirok Dávid: 

Kár volt reményeket fektetnem bele

Egykor remények kertjét vetettem s elszórtam

utolsó csíráját oly nagy örömmel

Rájöttem hibát vétettem s időmet mit bele

fektettem, vissza kapni már nem lehet.

Nem vágyom én már senkire, csak élem az

életem nélkületek

Szerelmet adni én néktek már nem merek

Legyetek boldogok nélkülem, legyetek mással

s engem felejtsetek el, én végeztem veletek.